Mindent vagy semmit: a táblajáték

A népszerű televíziós vetélkedőnek otthoni változata is volt, lássuk, milyen!

Akinek fejben megvan még a ’90-es évek televíziózása, annak bizonyára nem ismeretlen Vágó István neve. A nemrégiben elhunyt TV-s személyiség az ország kvízmesterévé vált, és az egyik legsikeresebb játék, amelynek műsorvezetője volt, kétség kívül a Mindent vagy semmit vetélkedő.

Mint a magyar televíziózásban oly sokszor, itt sem próbálták meg feltalálni a csövön a lukat. Amerikai mintára építették fel a műsort, amelynek alapja az USA-ban oly népszerű Jeopardy! volt. Ezt eredetileg Merv Griffin alkotta meg, a kvízversenyben pedig ötletes módon megfordították a logikát. A játékosoknak nem a klasszikus módon tették fel a kérdéseket, amelyekre válaszolniuk kellett.

Inkább az általános műveltséghez kapcsolódóan különböző témákban kaptak egy állítást, amelyekből ki kellett következtetniük a kérdést. Ez egy egészen új megközelítése volt a kvízjátékoknak, valószínűleg ennek is köszönhette sikerességét a műsor.

A feladatok különböző pontszámokat/pénzösszegeket értek, a versenyzők pedig több fordulóban mérték össze tudásukat. A végső körben is számít, hogy kinek hány pontja van, abban az erősorrendben nézik meg, ki hogyan oldotta meg a feladatot. A Jeopardy! műsornak olyan ikonikus hostjai voltak, mint Art Fleming vagy Alex Trebek, aki haláláig vezette a műsort.

Ebből formálták meg Magyarországon a Mindent vagy semmit című vetélkedőt (igaz, itt kivették belőle a csavart, így egy egszerű kérdés-válasz vetélkedő lett), amelynek műsorvezetője Vágó István volt. Kezdetben a Magyar Televízión futott 1993-tól, majd átkerült a TV2 csatornájára és egészen 1999-ig a képernyőn tartották.

Ilyen a Mindent vagy semmit táblajáték közelről

A doboz tartalma a játék leírása, hat darab kérdéstartó-állvány a hozzájuk tartozó jelölőkartonokkal, a válaszadási szándékot jelző, sárga világító gombot szimbolizáló kartonlap és a kérdéskártyák. Természetesen a pénzt jelentő bankjegyek megvannak. Utóbbiak ezres, háromezres és ötezres címletekben.

A játék célja természetesen az, hogy a játékvezető (vagy egy játékos) által feltett kérdésre a játékosok helyes választ adjanak a lehető legrövidebb idő alatt. Két fordulón át zajlik a játék, fordulónként 16-18 kérdéssel. A játékvezető mérheti is az időt, majd pedug jönnek a villámkérdések, így előkészületekkel együtt a játékidő 25-30 perc.

Akár hatan is játszhatnak

A Mindent vagy semmit táblajátékot 2-6 személy játszhatja, de a legideálisabb a 3+1 fő, ahol a +1 a játékvezető. A kérdéstartó-állványokba kell majd behelyezni az aktuális kérdéskártyát, és bele kell tenni az 5 darab jelzőkartont, amelyeket majd a játékvezető húz ki egyesével.

A kezdéskor a kvízmester kioszt mindenkinek 5000 pontot érő pénzt. A játékvezető kijelöli a kezdőjátékost, aki választ egy témakört. Utána kiválasztják, hogy hány pont értékben játszik, helyes válasz esetén pedig annyi értékben kap pénzt, ahány pontos kérdésre válaszolt.

A villámkérdések fordulójában a kvízmester kiválaszt a játékszabályokban található 500 villámkérdésből tizenkettőt, és aki a leggyorsabban érinti meg a sárga lámpát szimbolizáló kartont, az választolhat elsőként a villámkérdésre. A játék végén az a győztes, aki a legtöbb pontértékkel rendelkező pénzt gyűjtötte össze.

Aki játszott ezzel a táblajátékkal, az tudja, hogy az izgalmak hevében olykor olyan erősen csapnak a résztvevők erre a lámpás kartonra, hogy a tenyerük is belefájdul. De hát nincs mit tenni, a győzelem érdekében akár egymás kezére is csapnak, igazán kiélezett csaták zaljanak egy-egy ilyen villámforduló alkalmával. Csak az nyerhet a végén, akinek a leggyorsabban vág az esze, és természesen akinek a legnagyobb lexikális tudása van.

Igazi retró hangulata van ma már ennek a táblajátéknak, így aki szeretne egy kicsit nosztalgiázni, annak érdemes beszereznie egy ilyet! Különböző online felületeken lehet használtan vásárolni Mindent vagy semmit táblajátékot.